Áthúzott árak: mit jelent a 30 napon belüli legalacsonyabb ár szabálya?

Az áthúzott ár és a nagy kedvezményszázalék minden akció legerősebb csalija. Sokáig előfordult, hogy a kereskedő röviddel a kiárusítás előtt megemelte az árat, hogy aztán nagy kedvezményt hirdethessen. Ez ellen szól az európai uniós szabályokon alapuló előírás, amely Magyarországon is érvényes.

Hogyan működik a szabály?

A fogyasztóvédelmi szabályok szerint a kereskedőnek minden meghirdetett árengedménynél fel kell tüntetnie azt a legalacsonyabb árat, amelyen a terméket az árengedményt megelőző 30 napban kínálta és értékesítette. Az árengedményt ebből az árból kell kiszámítani.

Példa: egy kávéfőző egész hónapban 60 000 Ft volt, egy héttel az akció előtt az üzlet 75 000 Ft-ra emelte az árát, majd 52 500 Ft-ra „leárazta”. Az árengedmény kiindulási ára 60 000 Ft kell, hogy legyen. A valódi kedvezmény tehát 12,5%, nem pedig 30%.

Különleges esetek

• 30 napnál rövidebb ideje forgalmazott termék. Az számít, mi volt a legalacsonyabb ár attól kezdve, hogy a kereskedő kínálni kezdte.
• Fokozatosan növekvő árengedmény. Ha a kereskedő megszakítás nélkül növeli a kedvezményt, például 10-ről 20, majd 30%-ra, jellemzően az első árengedmény előtti 30 nap legalacsonyabb árára hivatkozhat.
• Gyorsan romló vagy rövid eltarthatóságú áru. Ezekre a legalacsonyabb ár feltüntetésének kötelezettsége általában nem vonatkozik.

A szabály az árengedmény meghirdetésére vonatkozik. Ha az üzlet csak egy árat tüntet fel, mindenféle összehasonlítás nélkül, az nem árengedmény. Érdemes óvatosnak lenni az olyan kifejezéseknél is, mint a „gyártó által ajánlott ár” vagy a „szokásos ár”. Ezek önmagukban nem mondják meg, mennyiért adták el ténylegesen a terméket az adott üzletben. Részletes tájékoztatást és a gyakori kérdésekre adott válaszokat a fogyasztóvédelmi hatóság tesz közzé.

Hogyan ellenőrizheti saját maga az árengedményt?

A jogszabály segít, de a saját ellenőrzés megbízhatóbb. Különösen azért, mert a szabály csak egyetlen üzlet árát követi, nem az egész piacét.

• Ártörténet az árösszehasonlító oldalon. A legtöbb árösszehasonlító oldal több hónapra visszamenőleg grafikonon mutatja az ár alakulását. Így láthatja, hogy az „akciós” ár valóban a legalacsonyabb-e.
• Összevetés a konkurenciával. Egy harmadával leárazott termék máshol akció nélkül is tartósan olcsóbb lehet.
• Ugyanaz a modell. Az elektronikai cikkeknél és a háztartási gépeknél szinte azonos modelleket árulnak eltérő típusjelzéssel. Ellenőrizze a pontos termékkódot.
• Teljes ár. Adja hozzá az árhoz a szállítási és fizetési díjat, valamint az esetleges felárakat. Egy kedvező árengedményt a szállítási díj könnyen elnyelhet.

Akciók, amelyek nem klasszikus árengedmények

Az üzletek gyakran különféle ajánlattípusokat kombinálnak. Nem mindegyiknél egyértelmű első ránézésre, mennyit spórol valójában.

• „3-at 2 áráért” és mennyiségi ajánlatok. Számolja ki az egy darabra jutó árat, és vesse össze azzal, mennyibe kerül egy darab máshol. Csak akkor éri meg, ha valóban az összes darabot elhasználja.
• Ár kuponkód megadása után. Ellenőrizze, hogy a kód a teljes kosárra vagy csak kiválasztott termékekre vonatkozik-e, és hogy érvényes-e a már leárazott tételekre is.
• Árak regisztrált vagy hűségprogramban részt vevő vásárlóknak. Nézze meg, mivel „fizet” értük, például azzal, hogy hozzájárul a reklámüzenetek küldéséhez.
• Szettek és csomagok. A leárazott szett olyan kiegészítőket is tartalmazhat, amelyekre nincs szüksége. Vesse össze a csak a termék árával.

Mi a teendő, ha az árengedmény nem stimmel?

Ha azt gyanítja, hogy a kereskedő felfelé kerekített árból számolja az árengedményt, bejelentést tehet a fogyasztóvédelmi hatóságnál. Segít, ha mellékel egy korábbi időszakból származó, dátummal és árral ellátott képernyőképet. A hatóság nem képviseli az egyes vásárlókat a vitás ügyekben, de a bejelentéseket felhasználja az ellenőrzések során.

A legjobb védekezés azonban a saját józan megfontolás. Tegye fel a kérdést, hogy akciós felirat nélkül is megvenné-e a terméket. Ha nem, valószínűleg nem megtakarításról, hanem plusz kiadásról van szó.

A cikk tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a jogi tanácsadást.